------------------------------------

Un peu de typographie

Yoon-See! Parisa! I'm sorry but I can't translate the following....

Celui qui fait la mise en page, il doit être attentif à beaucoup de détails. Les fautes, les plus souvent commises sont les suivantes;
- la quantité du texte ne laisse pas respirer l'image
- les choses importantes sont placé sur la ligne médiane; le texte, les motifs qui seront coupées ou pliés à cette manière
- le texte se situe au bord de la page (il n'y a pas de marge) le texte sera coupé pendant la reliure.

Qu'on puisse comprendre l'importance des distances je dois parler de l'imposition et de la reliure. Grâce à ces opérations nous sommes obligés de ne pas utiliser les 1,5 cm de la bordure. Je vous montre un petit truc pour connaitre comment on imprime les 16 pages d'un cahier. Vous pouvez l'essayer avec un papier d'A/4.



Voici... j'ai commis aussi ces fautes en faisant mon premier projet du livre...
Én is elkövettem ezeket a hibákat legelőször...

A magam tudása szerint felsorolnék pár hibát, amit könyvterveknél, kép-szöveg egy oldalpáron való elhelyezésénél tapasztalni szoktam.
- a szöveg mennyisége elnyomja a képet
- a legfontosabb dolgok (néha még a szöveg is) pont a hajtásvonalra kerülnek (így fűzött könyv esetén egy része eltűnne)
- nem veszik figyelembe a kilövésnél, hajtásnál, vágásnál leeső széleket, amik miatt veszélybe kerül a szöveg

Hogy miért kell lemondani az elkészült illusztráció szélén levő 1 -(1,5) cm-ről? Hát a választ a kilövésnél kell először keresni.
A könyv ívekből áll. Egy ív 16 oldalból, azaz 8 db 2 oldalán nyomtatott oldalpárból áll. Hogy kényelmes és gyors legyen ennek az előállítása, úgy szerkesztik meg a lapok elhelyezkedését a klisén, hogy ha egy ív papírt elöl-hátul nyomtattak, a megfelelő módon hajtva, vágva megkapják ezeket az íveket. Ezt könnyen ki lehet próbálni, csak egy A/4-es papír kell hozzá.




Suivez mes dessins!
1. Prenez un papier d'A/4! / Vegyetek egy A/4-es lapot.
Du côté droit vers de gauche, pliez-la en moitié. / Hajtsátok félbe (jobbról bal oldali irányba)
2. Du haut vers le bas pliez-la en moitié. / Most fentről lefelé
3. Du côté droit vers de gauche, pliez-la en moitié. / Most megint jobbról balra
4. Vous avez réçu un petit cahier qu'il faut couper en haut et á côté. / Kész a hajtott könyv.



5. Coupez, mais laissez intactement la partie colorée au rouge!!! / Az ábra alapján vágjátok el a hajtásokat! De ne teljesen a közepéig, mert szét fog esni.
6. Après numérotez les pages! / Számozzátok be az oldalakat!
7. Ouvrez votre cahier! Et voilà, vous avez réçu un mini imposition. / Ha szétnyitjátok a lapot egyik-másik oldalán így fognak elhelyezkedni a számok
Vous avez les pages recto-verso. / Vagyis itt a klisé sémája az előlaphoz, a hátlaphoz.

L'imprimeur met les pages d'un cahier sur un papier de 500x700 mm, il prépare deux clichés, il imprime recto-verso qu'il aie un cahier B/5. Vous pouvez voir, que beaucoup de fois notre illustration d'une double page sera coupée, parce qu'elle se situe sur deux différentes pages.
Ha belelapoztok a füzetbe, akkor láthatjátok, hogy egy oldalpár nem is egy és ugyanaz a lap, hanem lehet, hogy 2 lapból tevődik össze. Fűzött könyveknél ezért szokott előfordulni, hogy egy rész eltűnik a két lap találkozásánál.



L'imprimeur n'utilise pas le ciseau mais une coupeuse pendant la manœuvre du massicotage. Comme mon 1er dessin vous montre nous avons déjá perdu 0-10 mm de notre cahier; les couches de papiers s'additionnent et la page qui est á l'extérieur elle est déjá trop éloignée de la ligne médiane; les pages d'extérieures perdent la plupart des milimètres. Quand on relie le livre on les coupera encore une fois. Ça fait 15 mm.

© Szegedi Katalin
Johann Wolfgang Goethe: Der Zauberlehre (Papadopoulos Publishing, Athén, 2003)
Magyar kiadás: Johann Wolfang Goethe: A bűvészinas (Elektra Kiadóház, Bp., 2003

A nyomdában nyilván ezt nem ollóval, hanem vágógéppel nyisszantják el. A papír vastagságától függően egy ilyen kis füzetben (massicotage ábra) előfordul, hogy a legbelső oldalpárhoz képest a külső sokkal messzebb van a felezővonaltól, mivel a vastagságok összeadódtal a hajtásnál. Ezért nem minden lapból esik le ugyanannyi mm a vágásnál. Hanem hátra van még a kötés (reliure ábra), amikor ezeket az íveket egymáshoz fűzik vagy ragasztják. Itt szinte lehetetlen, hogy alul is, oldalt is, felül is egybeesenek a szélek, ezért körbe vágnak még le pár mm-t. Tehát kijött az 1-1,5 cm. A fontos elemeket tehát ezen belül, margót is hagyva kell elhelyezni.



© Szegedi Katalin
Jacob & Wilhelm Grimm: Rapunzel (Kyowon Publishing, Seoul, 2005)
Jacob és Wilhelm Grimm: Az aranyhajú leány (General Press Kiadó, Bp., 2006)

Donc sur cette bordure nous devons mettre les détails moins importants. Le storyboard nous aide à connaitre la position, la quantité des textes. Quand on fait les illustrations il faut toujours penser au lieu du texte!!! On peut inventer les petit trucs ou chercher la possibilité de laisser vide cet espace. L'image et le texte ils ont besoin de l'air.
Et je suis très fière de pouvoir présenter ces illustrations de Szegedi Katalin. Juste pour vous, de lui! :)) Elle connait les trucs les meilleures!



© Szegedi Katalin
Jacob & Wilhelm Grimm: Rapunzel (Kyowon Publishing, Seoul, 2005)
Jacob és Wilhelm Grimm: Az aranyhajú leány (General Press Kiadó, Bp., 2006)

Ha storyboard-ot készítünk, akkor előre tisztázhatjuk, hogy egy oldalra mennyi szöveg fog jutni. Így könnyebb olyan kompozíciót, esetleg olyan segédeszközt kitalálni, ahol vagy amin helye lesz a szövegnek. Ennek nagy mestere Szegedi Katalin, aki volt olyan kedves és rendelkezésemre bocsátotta illusztrációként ezeket a munkáit. Köszönöm Kata!

Vieux livre

vieux, parce qu'il était édité en 1918!!! Ca fait 10-15 ans que je l'ai trouvé dans une bouquinerie. Je peux dire que c'était mon premier lecture. :)) J'ai adoré traduire ces textes et admirer ces jolies pages, avec les illustrations de Comte, Heriquez, Lecoultre, Robida, José Roy, Souriau et Puypal. Les premiers textes sont syllabés mais je vous avoue que je ne'ai pas encore réussi comprendre la maniére de faire. Pourquoi Pier-re et pas Pi-erre?... et char-gé-e mais pas char-gée? Mais je ne vous demande pas de me répondre seulement visiter ce livre, les doubles pages et les ornamentations. :))



Ez egy francia olvasókönyv, amit ismét felfedeztem a polcomon. Kb. 10 éve még lelkesen fordítottam belőle a szótagolt olvasmányokat is. :)) Egy antikváriumban találtam, 1918-as kiadású. Az én szememnek gyönyörűek ezek a metszett, karcolt illusztrációk (Comte, Heriquez, Lecoultre, Robida, José Roy, Souriau et Puypal), nem beszélve a szecessziót idéző tipográfiáról. A szecesszióban mindíg a könyvművészet állt hozzám a legközelebb. Gyönyörködjetek benne Ti is! :))



It's my first French book, edited in 1918! It's so nice with this illustrations and tipography. I was enjoying the translation of the textes.

Et voilá!

Le probléme est solutionné par Mich et par Wikipedia! Merci bien!
Malheureusement quelques termes en francais manquent encore.

source: Wikipedia

Voyez les explications ici.

Les parties du livre - A könyv részei

© Frédéric Videlans Le petit livre blanc (1994)

À propos de la vidéo précédente m'est venue l'idée de présenter les parties essentielles d'un livre. Je connais les expressions hongroises, mais je ne trouve pas toutes celles en francais... en attendant, vous pouvez voir les images de Szegedi Katalin ici et. lire ce post.

A legutóbbi videó kapcsán szükségesnek tartottam, hogy bemutassam a könyv részeit. A francia verzióra még várni kell, nem elég nagy hozzá a legnagyobb szótár sem.



A könyben lapokat látunk, melyeknek rétegenkénti elhelyezése alkotja a szívet. Az íveket rendszerint fűzőcérna vagy fűződrót kapcsolja egymáshoz. A könyvnek azt a részét, ahol az összehajtogatott lapok egybe vannak fűzve: gerincnek, az ezzel szemben levő részt, ahol a könyvet nyitjuk,a könyv elejének hívjuk. A felső részt fejnek, az alsó részt lábnak nevezzük.
A lapok (ívek) levágott széleit metszésnek (hossz, illetve fej- és lábmetszésnek hívjuk. A könyv fej és lábmetszésén a gerinc felőli oldalon látjuk felragasztva az oromszegést. Ahol a címoldal van az a könyv arca, ennek ellenrésze a könyv háta.




© Kányádi Sándor:Kecskemesék Szegedi Katalin rajzaival, Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2005

A könyvtábla három részből áll:a két táblalemezből és a gerincrészt takaró gerinclemezből. Ha a könyv tábláját kinyitjuk, a tábla belső részét és a könyv első lapját összekötő fehér, színes vagy mintás papír az előzék, amelyet a könyv utolsó oldalán hasonlóképpen megtalálunk.


© Kányádi Sándor:Kecskemesék Szegedi Katalin rajzaival, Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2005


© Kányádi Sándor:Kecskemesék Szegedi Katalin rajzaival, Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2005

Az előzék után következik a könyv első lapja. Ez a szennycímoldal, a könyv írójának és címének feltüntetésével. A neve azt jelenti, hogy védi a címoldalt a szennyeződéstől, ezért nem hivalkodó oldal. (fent)


© Kányádi Sándor:Kecskemesék Szegedi Katalin rajzaival, Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2005

Ezután jön jelen esetben a copyright oldal, majd a címoldal.
A copyright oldal elemei:
- szerzői jogok jelzése
- jogfenntartás
- illusztrációk joga
- kiadó címe
- ISNB szám
- ISSN szám
- kolofon vagy impresszum (a kiadásra vonatkozó adatok; kiadásért, szerkesztésért felelősök neve, gyártás ideje)

A címoldal elemei:
- a szerző neve
- cím
- a kiadó neve és a megjelenés helye


© Kányádi Sándor:Kecskemesék Szegedi Katalin rajzaival, Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2005

Senki ne lepődjön meg, ha ezt nem a leírt helyen találja. Jelen esetben például az impresszum a hátsó előzéken van. Feltételezem, hogy sokszor, anyagi okokból, vagy csak azért, hogy egész ívre jöjjön ki a lapszám; (1 ívnyi lapból 16 db majdnem A/5 - ös méretű oldal keletkezik); egyes kiadók elhagyják a szennycímoldalt, de néha még a címoldalt is.


© Kéki Béla: Az írás története - A kezdetektől a nyomdabetűig Vince Kiadó, Budapest, 2000

Nyilván ez függ még a kiadvány típusától is; szépirodalmi, tudományos műveknél a címlapok szerepeltetéséhez mindenképp ragaszkodnak, és a következő sorrendet követik (mint a Kéki Béla könyvben);
-szennycímlap
-címlap
-copyright oldal.
De olyan is előfordul, hogy a copyright oldal egyes elemeit a könyv legvégén szerepeltetik.

(Egy alsó korosztálynak szóló szórakoztató könyvben (pl. simogatós könyvben v. valamilyen leporellóban) pedig egyáltalán nincs, mert nem lenne funkciója. (?)


© Georges Lemoine illusztrációja, a többi adatot pótolom!

A szövegoldal nyomtatott részét szedéstükörnek, az üresen hagyott oldalsó részt kívül margónak, belül kötésbeli margónak nevezzük.

L'impression d'un livre - Egy könyv nyomtatása

Voici, la vidéo suivante ! Elle est intéressante aussi!



© Aencrages&Co


Első lépés:
Kézi szerkesztés
A szöveg egyes részeinek a nyomóformájához szükséges karaktereket egyenként, manuálisan helyezik el.

Második lépés:
Egy vonalba rendezés
A szöveg sorról-sorra történő gépi szerkesztése a (kb.) vonalrendező nevű masina segítségével történik.

Harmadik lépés:
Hengeres sajtó
A vonalrendező és a kézi szedő által előállított sorakat egy összefüggő nyomoformává alakítják, majd a présbe helyezik.

Negyedik lépés:
Varrás
A már nyomtatott lapokat hajtás után egymásba illesztik (mindezt kézzel!), majd elhelyezik a varrónő (!!!) nevű gépben. Itt a sok kicsi füzet, azaz ív lesz egymáshoz varrva. (1 ív 8 félbehajtott lapot jelent, vagyis 16 oldalt)

Ötödik lépés:
Ragasztás
Az egyszer már egymáshoz varrt íveket még össze is ragasztják, hogy szilárdabbak, stabilabbak legyenek.

Hatodik lépés:
Vágás
A megszáradt kis könyveket elválasztják egymástól, majd a vágógépben a széleket levágják (ezt hívják fej ás lábmetszésnek)

Utolsó lépés:
A borító
A borítókat hajtják és ragasztják, majd beleillesztik a könyvtestet; és megszületik a könyv.

Ez egy ragasztott ( nem berakott) könyv előállítása volt. Azért nem minden esetben ilyen egyszerű a dolog...